milyen problémával fordulhatnak hozzám?

 

Pánikbetegség

A pánikbetegség szorongásos kórkép. Lényege a rohamokban jelentkező szorongás (pánikroham) ismétlődése olyan helyzetekben, amikor semmilyen objektív veszély nincs. A háttérben jelenlévő szorongás felerősödve a legkülönfélébb rosszulléteket okozhatja, ezek a leggyakrabban: hirtelen fellépő erős szívdobogás, mellkasi fájdalom, verejtékezés, remegés, szédülés, ájuláshoz hasonló érzés, zsibbadás a test különböző részein, fulladás és halálfélelemérzés, a kontroll elvesztésétől illetve a megőrüléstől való félelem. Bár objektív veszély nincs, a pánikbetegségben szenvedő ember mégis veszélyhelyzetet él meg, a szervezet ennek megfelelő testi tüneteket produkál. Ezek a pánikrohamok. A pánikrohamok rendszerint csak néhány percig tartanak, de előfordulási gyakoriságuk egyénenként változik. A diagnózis felállításához egy hónap alatt számos rohamnak kell előfordulnia. Két pánikroham között viszonylag alacsony a szorongás szint, azonban a rohamot gyakran követi állandó félelem a következő bekövetkezésétől, emiatt a pánikbetegek igyekeznek elkerülni azokat a helyeket, ahol a rohamok bekövetkeztek. Ez súlyos esetben akár odáig vezet, hogy a beteg nem vagy csak kísérővel meri elhagyni a lakását. Leggyakrabban a tömegközlekedési járműveket, bevásárló központokat, tömeget kerülik. Ennek a mindennapi életre való kihatása súlyos problémaként jelentkezik, mert pácienst akadályozza a mindennapi életvitelben: a közlekedésben, a vásárlásban vagy a munkába járásban. A pánikbetegség más szorongásos betegségekkel is kombinálódhat. Ha a pánikrohamok között is magas a szorongás szint, akkor generalizált szorongásról beszélünk. De pánikroham előfordulhat depresszió vagy fóbiák kísérő tüneteként is. A leggyakoribb kombináció a pánikbetegség agorafóbiával, amikor a fenti elkerüléses tünetek válnak hangsúlyosabbá. (agorafóbia = a nagy, nyílt terektől, tömegtől való iszonyodás)

A betegség kezelése:

Gyógyszeres kezelés elindítása akkor javasolt, ha a pánikbetegség tünetei kifejezetten erősek, a mindennapi tevékenységet jelentősen akadályozzák, beszűkítik. Célja a tünetek megszüntetése. A gyógyszer elhagyása után van olyan páciens, akinél rögtön vagy pár hónap után megjelennek ismét a tünetek, van akinél csak évek múlva, és van akinél soha többé. Az általános tapasztalat az, hogy akinél pánikbetegség jelentkezik, az a kliens szorongásra hajlamosabb, ezért nehezebb élethelyzetben pl. munkahelyváltás, válás, haláleset, stb. eseményeknél ismét kiújulhatnak a tünetek, és ismét gyógyszeres kezelés válik szükségessé. Az újabb gyógyszeres kezelések elkerülésére alkalmasak a pszichoterápiás kezelések. A pszichoterápia mellett a relaxációs gyakorlatok – pl. a progresszív relaxáció vagy az autogén tréning - segítségével a pánikbetegség hátterében lévő folyamatos szorongásos készséget csökkenteni lehet. A gyakorlatok néhány hét alatt megtanulhatóak, a rendszeres otthoni gyakorlással csökkenhet a szorongási szint illetve a pánikrohamok száma is.